A mérés megbízhatósága

Egy mérés mindig adatok generálása céljából történik. Az adatokat utána megvizsgáljuk és hasonlítjuk az elvárásokhoz.

A mérés megbízhatósága

Egy mérés mindig adatok generálása céljából történik. Az adatokat utána megvizsgáljuk és hasonlítjuk az elvárásokhoz, ennek alapján hozunk döntést arról, hogy a termék elfogadható, javítandó, újragyártása javasolt vagy visszautasítjuk azt. Azonban megbízható mérések nélkül a meghozott döntésünk sem lesz megbízható. Következésképpen ezek a döntések rendkívüli módon hatással vannak a gyártás költségeire.

Ahhoz hogy a mérési adatok megbízhatóak legyenek, a mérésnek:

  • pontosnak,
  • precíznek,
  • és reprodukálhatónak kell lennie.

Pontosság: a mérés eredménye és a mérendő valódi értékének közelsége. Például, egy 0-25 mm-es méréstartományú mikrométer mérési felbontása 1 µ, a mérési pontatlansága ± 4 µ, ez azt jelenti, hogy ha a mérési eredményünk 20,255 mm, akkor a valós érték 20,255 mm ± 4 µ, vagyis 20,251 és 20,259 mm között lesz.

Precízió: az egymást követő, ugyanazon feltételek mellett elvégzett mérések eredményének közelsége. A precíziót nevezik ismételő képességnek is. Például, ha a mikrométerrel több alkalommal lemérjük egy acéltű átmérőjét és értékeknek a 20,253; 20,252; 20,250; 20,251 mm számsort kapjuk, akkor a precízió vagy a mérőeszköz ismétlő képessége 0,003 mm (20,253 - 20,250 mm) lesz.

Reprodukálhatóság: ugyanazon mérendő objektum különböző feltételek között végzett mérési eredményeinek közelsége. Például, ha az imént említett acéltű átmérőjét három különböző helyszínen mérjük (pl. a műhelyben, a laboratóriumban és az ügyfél telephelyén) a kapott értékek 20,255; 20,251 és 20,260 mm, akkor a reprodukálhatóság, amit a mérés alapján meg lehet állapítani 0,009 mm (20,260 - 20,251 mm).

Ha bármilyen mérést végzünk, az a szokásos gyakorlat, hogy a mérést megismételjük annak érdekében, hogy a generált adatsor megismételhető legyen. Emellett az is fontos, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy az adatok ésszerűen pontosak és ügyeljünk arra, hogy a használt mérőműszerünk kalibrált legyen. 

A mérési folyamat változói

Még ha az összes tényező szabályozott is a mérési folyamatban, a mérés precíziós és minden paraméter szempontjából és ugyanazon feltételek mellett, akkor is csak ritkán kapunk azonos eredményt. Ez azért van, mert minden mérési folyamatban benne rejlik a változás, a következő öt alapvető mérési elem (SWIPE) miatt: 

Szabványok: léteznek különböző szintű szabványok a mérés nyomon követhetőségének érdekében. Viszont minden ilyen szabvány tartalmaz némi variációt. A szabványt befolyásoló tényezők utalnak ezekre a variációra.

Munkadarab: A munkadarabok vonatkozásában nincs állandó stabilitás, mindig van egy belső instabilitás, bármilyen anyagról legyen is szó. Bármilyen kicsi instabilitás már okozhat variációt a mérési folyamatban.

Műszerek: minden mérőeszközhöz tartozik egy meghatározott pontosság vagy mérési pontatlanság. Nincs olyan mérőműszer, ami valóban a valós értékét mérné a meghatározott paraméternek. Ez a meghatározott pontosság vagy mérési pontatlanság járul hozzá egy mérési folyamat variációjához.

Személyek és eljárások: a személyt vagy eljárást befolyásoló faktorok abból a tényből fakadnak, hogy nincs két különböző embertől eredő egyforma vizuális vélemény. Emellett a különböző mérési módszerek - az eljárások - miatt is megnő a variációk, változások lehetősége.

Környezet: a környezet nagyon fontos szerepet játszik egy mérési folyamatban. Pár környezeti faktor hatását, mint pl. hőmérséklet, tengerszint feletti magasság, tudjuk korrigálni, azonban van egypár olyan környezeti hatás, amit nem tudunk korrigálni. Ennél fogva, a környezeti feltételek szintén hozzájárulnak egy mérési folyamat variációjához.

Az előzőekben tárgyalt faktorokat gyűjtőnéven úgynevezett SWIPE-faktornak nevezzük. A SWIPE-ot nevezzük mérési pontatlanságnak is, ami számszerűsíti a mérési adatok megbízhatóságát. A kisebb pontatlanság megbízhatóbb adathalmazt jelez.